Mi az a koleszterin?
A koleszterin a zsírok (lipidek) közé tartozó (szteránvázas) szerves vegyület, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtek felépítésében. Belőle képződik a testünkben található sok, az élethez nélkülözhetetlen alkotórész, többek között számos hormon. A koleszterin a májban képződik, illetve táplálék útján is bekerül a szervezetünkbe. Bomlása során a májban epesavak keletkeznek, amelyek az emésztő traktusba jutnak és a zsírok lebontásához nélkülözhetetlenek.
A koleszterin vízben nem oldódik. Testünkben a vérben szállítódik lipoproteinek formájában. Ezeket a koleszterin mellett trigliceridek, különböző apoprotein fehérjék és foszfolipidek alkotják.
A lipoproteinek két fő csoportja:
- »káros« lipoproteinek (kis sűrűségű lipoproteinek (LDL), nagyon kis sűrűségű lipoproteinek (VLDL)), melyek felelősek a koleszterin lerakódásáért az erek falában
- »hasznos« lipoproteinek (nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL)), melyek eltávolítják a lerakódott koleszterint az erek falából.
Célunk, hogy minél kevesebb káros lipoprotein legyen a vérben, míg HDL-koleszterinből minél több legyen.
Magas koleszterinszint
Akkor beszélünk magas koleszterinszintről, amikor már túl sok a koleszterin a vérben (hypercholesterinaemia) és az elkezd lerakódni az erek falában. A magas koleszterinszint felelős leginkább a gyors érelmeszesedésért.
A vér magas koleszterinszintjét számos tényező kiválthatja:
- táplálékkal történő túlzott bevitel
- különböző megbetegedések (pl.: cukorbetegség, pajzsmirigy betegség)
- egyes gyógyszerek
Az egészséges emberi szervezetben a koleszterin felépítése és kiürülése a szervezetből egyensúlyban van, a koleszterin nem rakódik le az érfalban. Bizonyos veleszületett vagy szerzett hibák (dislipidaemia) esetében zavarok léphetnek fel a felépítésben, illetve a kiürülésben, ilyenkor észlelhető a koleszterinszint megnövekedése a vérben.
Optimális koleszterinértékek*
- összkoleszterin mennyiség: 5 mmol/l alatt
- LDL-koleszterin: 3 mmol/l alatt
- trigliceridek: 1,7 mmol/l alatt
- HDL-koleszterin:
férfiak esetében 1 mmol/l felett
nők esetében 1,3 mmol/l felett
Optimális koleszterinérték azok esetében, akik szív-és érrendszeri megbetegedésekben vagy cukorbetegségben szenvednek, illetve azok esetében, akiknél fennáll valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata (magasabb, mint 20% az esélye valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés megjelenésének az elkövetkező tíz évben):
- összkoleszterin: 4,5 mmol/l alatt
- LDL-koleszterin: 2,5 mmol/l alatt
*Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus ajánlása, 2009
Veszélyes-e a vér alacsony koleszterinszintje?
Az eddigi kutatások nem mutatták ki, hogy a nagyon alacsony koleszterinszint egészségtelen lenne. Az újszülöttek - akik különösen gyorsan fejlődnek és nőnek - koleszterinszintje kifejezetten alacsony. Gyakori hiba a betegek részéről, hogy a gyógyszerek szedése által elért koleszterinszintcsökkenés elérése után abbahagyják a további gyógyszeres kezelést.
Ön tudja, hogy mennyi koleszterin van a vérében?
Helyes és hasznos lenne, ha minden felnőtt tudná, mennyi a koleszterinszintje. Ha az érték megfelelő, akkor a koleszterinszintjét ötévente kell ellenőriztetni; ha a koleszterinszintje túl magas, akkor gyakoribb ellenőrzés szükséges, amit a háziorvossal kell megbeszélni. Gyakoribb ellenőrzésre van szükség azok esetében is, akik egy vagy több érelmeszesedést okozó veszélyeztetettségi faktorral rendelkeznek.
Az emelkedett vérzsírszint gyakori betegség. Magyarországon a felnőtt lakosság több mint felének magas a koleszterinszintje. Megfelelő étrenddel, gyakori mozgással a koleszterinszint csökkenthető. Például Finnországban az életmódváltásnak köszönhetően lényegesen csökkent a magas koleszterinszinttel küzdő betegek száma, egyidejűleg észrevehetően csökkentek az érelmeszesedéssel kapcsolatba hozható megbetegedések és elhalálozások is.
Mi az érelmeszesedés?
Az érelmeszesedés egy lassan előrehaladó folyamat, amely során a vérben lévő koleszterin egy része lerakódik az artériák falában, ennek eredményeképpen az ér szűkül vagy akár teljesen el is záródhat. Az érelmeszesedési elváltozások már gyerekkorban elkezdődnek, és az évek előrehaladtával fokozatosan folytatódnak. Az érfalban a koleszterin mellett a véráramból, illetve az érfal mélyebb rétegeiből lerakódnak még különböző sejtek. Az érelmeszesedéses elváltozások mértéke így fokozatosan nő, míg végül érelmeszesedéses elzáródás jön létre. A lerakódás leválhat az ér faláról, így kialakul egy vérrög, amely részlegesen vagy teljesen elzárhatja az eret. Érelmeszesedés létrejöhet a testben bárhol, leggyakrabban a szív koszorúereiben fordul elő, ami szívinfarktushoz vezethet; gyakori még a központi idegrendszer ereiben, ahol agyvérzést okozhat; illetve a láb artériáiban, ahol részleges vagy teljes üszkösödést (gangréna) okozhat.
Magyarországon gyakori az érelmeszesedés, amely, közvetlen vagy közvetett módon az elhalálozások feléért felelős. Mivel előidézhet agyvérzést illetve üszkösödést, így az egyik legjelentősebb okozója a rokkantságnak, különösen idős korban.
A gyorsan kialakuló érelmeszesedési folyamatoknak számos kockázati tényezője van. Vannak olyanok (nem, kor, családi háttér), amelyeket nem tudunk befolyásolni, míg másokat (magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, a testmozgás hiánya, túlsúly), befolyásolhatunk egészséges életmóddal továbbá gyógyszerekkel. Egyes lipoproteinek, kiváltképp azok, amelyek sok koleszterint tartalmaznak, gyorsítják az érelmeszesedési folyamatokat. A koleszterin az egyik legveszélyesebb faktor, amely befolyásolja az érelmeszesedés kialakulását. Minél több kiváltó faktorral rendelkezik valaki, annál nagyobb az
érelmeszesedés kialakulásának veszélye. Fontos, hogy minél több veszélyeztető tényezőtől szabaduljunk meg, vagy legalább csökkentsük a hatásukat (rendezzük a vérnyomásunkat, a cukorbetegséget, a zsírt stb). A kockázati tényezők megszüntetéséhez ismernünk kell azokat.
Számos kutatás kimutatta, hogy az alacsonyabb koleszterinszint lényegesen lassítja az érelmeszesedés folyamatát, és ezáltal csökkenti a szívinfarktus, agyvérzés és az artériás érelzáródás kialakulásának kockázatát. Kimutatták, hogy ha 1%-kal csökken a vér koleszterinszintje, azzal 2,5%-kal csökken a szívinfarktus valószínűsége. Ezenkívül a koleszterinszint csökkenése csökkenti az agyvérzés és az érelzáródás valószínűségét is.
És mi a helyzet a terhességgel és az anyasággal?
A terhesség alatti magas koleszterinszint kezelésére csak az ioncserélő gyógyszerek használhatóak. Tervezett terhesség esetén minden másfajta koleszterinszint-csökkentő gyógyszert el kell hagyni, míg nem tervezett terhesség esetén azonnal el kell hagyni ezeket a gyógyszereket, amint kiderül a várandósság.
Hogyan csökkenthető a vér koleszterinszintje?
Megfelelő táplálkozás
Az egészséges étrend tartalmazzon minél kevesebb telített zsírsavat (melyek megtalálhatóak a vajban, szalonnában, zsírban stb), sót; tartalmazzon több zöldséget, gyümölcsöt és vízben oldódó rostokat. Az ilyen étrend csökkenti a vér koleszterinszintjét és tisztítja az ereket. Egyen legalább naponta négyszer! A reggeli az egyik legfontosabb étkezés, így azt sose hagyja ki! Az utolsó étkezés legalább két órával lefekvés előtt történjen meg! Kerülje a nassolást!
A zsírok fogyasztása nem tilos, azt azonban érdemes tudni, hogy nagyon magas a kalóriatartalmuk, ezért csak mértékkel fogyaszthatók, kiváltképp akkor, ha a diétával a testsúlyunkat is csökkenteni szeretnénk.
Mértékkel fogyaszthatunk telítetlen zsírsavakat, melyek szintén csökkentik a vér koleszterinszintjét. Ilyen zsírsavakat tartalmaznak a növényi olajok (napraforgó, kukorica, repce) és az ilyen magvakból készült termékek. Nagyon hasznosak még a halak (szardínia, tonhal, stb), melyek nagyon sok omega-3 zsírsavat tartalmaznak. Ezek a savak védik a szívet. Heti egyszeri halfogyasztás ajánlott.
Hasznosak az egyszeresen telítetlen zsírsavak, ezeket az olívaolaj és az avokádó tartalmazza. Sok szakember ajánlja ezek fogyasztását, mivel ezek is csökkentik a vér koleszterinszintjét.
A telített zsírsavak károsak, ezeket tartalmazzák a húsok és hústermékek, sajtok és a zsíros tej. Károsak még a transz-zsírsavak, ezeket a margarin tartalmazza. Károsak, mert megemelik a vér koleszterinszintjét, ezáltal növelik a koszorúér megbetegedések kockázatát. Így az ilyen ételeket kerülni kell.
Olyan ételeket érdemes fogyasztani, melyek rosttartalma magas (gabona-félék, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és dió-félék). Az ilyen táplálék csökkenti a vér koleszterinszintjét, kiváltképp az LDL-koleszterinszintet. Ezt segíthetjük a telített zsírsavak és a koleszterin csökkentett bevitelével. Ezen kívül teltség érzetet adnak és segítenek a megfelelő testsúly elérésében. A vízben oldódó rostok (pl.: lándzsás útifű, zabkorpa) hatékonyan csökkentik a vér koleszterinszintjét.
A zöld tea csökkenti a káros koleszterin mennyiségét és emeli a HDL-koleszterin mennyiségét. Úgy vélik, hogy katechint tartalmaz, amely megakadályozza a koleszterin felszívódását a bélrendszerben, és felgyorsítja a kiürülését a szervezetből.
A galagonya virágát és termését a népi gyógyászatban és homeopátiában előszeretettel használják a szívbetegségek megelőzésére.
Számos kutatás kimutatta, hogy a fokhagyma csökkenti a koleszterinszintet. Azonban az még nem tisztázott, hogy mennyit kell belőle fogyasztani, illetve hogy van-e különbség a nyersen fogyasztott fokhagyma hatása, illetve a különböző fokhagyma készítmények fogyasztása között.
Testmozgás
A rendszeres testmozgás fontos a testsúly megtartása, LDL-koleszterinszint csökkentése és a HDL- koleszterinszint emelése miatt. Próbáljon meg napi 30 percet mozogni a hét öt napján. Már a mérséklet testmozgás is hasznos, pl. liftezés helyett lépcsőzzön.
A séta, az úszás és biciklizés a leghasznosabb mozgásfélék közé tartoznak a test formában tartására. Tehát ahelyett, hogy autóval menne munkába, üljön biciklire!
Ha eddig nem végzett aktív mozgást, akkor kezdje könnyebb mozgásformákkal, majd fokozatosan növelje a terhelést. Egy lassú, 10 perces séta a parkban még mindig hasznosabb, mint ha a TV előtt ülne.
Minden sport tevékenység előtt alaposan be kell melegíteni és át kell mozgatni a testet, majd csak ezután álljon neki az intenzívebb mozgásnak. A bemelegítés nélküli intenzív testmozgás káros is lehet! A mozgás intenzitása olyan mértékű legyen, hogy közben tudjon beszélgetni. Szánjon időt a levezetésre is. Ha betegnek érzi magát, hagyja abba a mozgást, és konzultáljon az orvosával. A betegség egy jelzés a testtől, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni!
Ha már régóta nem végzett testmozgást, vagy betöltötte már a 40. évet, vagy beteg, vagy mozgásszervi problémái vannak, akkor a rendszeres testmozgás megkezdése előtt konzultáljon az orvosával!
Relaxáló technikák
Az érzelmi és szociális stressz gyorsítja az érelmeszesedést és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. A relaxáló technikák hasznosak. A 3-tól 11 hónapos transzcendentális meditációt végzők között kimutatták a koleszterinszint csökkenését, csökkent a vérnyomásuk, lefogytak és abbahagyták a dohányzást. Más relaxációs technikák (fokozatos izomlazítás, jóga, autogén tréning, stresszkezelés) hasznosságát is kimutatták.
Gyógyszerek
Ma már rendelkezésünkre állnak hatásos gyógyszerek a magas koleszterinszint kezelésére. Ezeket négy fő csoportra oszthatjuk: sztatinok, fibrátok, koleszterin felszívódást gátlók, ioncserélők.
A leghatékonyabb koleszterincsökkentők közé tartoznak a sztatinok. Rendszeres szedésükkel csökkenthető a vér koleszterinszintje, a káros LDL-koleszterinszintje 40-60%-kal csökkenthető, míg a hasznos HDL-koleszterinszintje 3-12%-kal növelhető ezekkel a gyógyszerekkel. A sztatinok biztonságosak és a gyakorlatban is bizonyítottak, hiszen már betegek milliói használják majdnem 20 éve, emellett sok kísérletet végeztek velük, tanulmányozták megbízhatóságukat és hatásosságukat. A kísérleti eredmények megerősítették, hogy a sztatinok csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatba hozható elhalálozások és megbetegedések számát. A kísérletek alátámasztották a hatékonyságukat és a biztonságosságukat azon betegek körében, akik legalább tíz éve folyamatosan szedik. A sztatinokat előírás szerint este kell beszedni, az újabb sztatinokat már reggel is bevehetjük (ez fontos azon betegek számára, akik alvászavarokkal küzdenek). Nem kívánt mellékhatások azonban előfordulhatnak sztatin kezelés során is.
A fibrátokat magas triglicerid szint esetében ajánlják, mivel jobb hatékonysággal csökkentik ezek szintjét, mint a sztatinok (akár 60%), emellett növelik a HDL-koleszterinszintjét. Ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek használata is régóta tart (több mint 30 éve) megfelelő biztonsággal. Bár régóta alkalmazzák őket, mégis kevesebb kísérletet végeztek, kevesebb beteg bevonásával, mint a sztatinok esetében. Ezen gyógyszerek körében gyakoribb a nem kívánt mellékhatások megjelenése.
A koleszterin emésztőrendszerben történő felszívódását gátlók az újabb fejlesztésű gyógyszerek csoportjába tartoznak. Ezeket általában sztatinokkal kombinálva használják, így kis mennyiségű sztatin bevitelével nagyon jó hatékonyság érhető el. Ez csökkenti a nem kívánt mellékhatások megjelenését. Sztatin és felszívódás gátlók együttesével a koleszterinszint hatékonyan csökkenthető. Ha a beteg érzékeny a sztatinokra, akkor a felszívódás gátlók önmagukban is használhatók.
Az ioncserélőket, amelyeket a legrégebb óta használunk a magas koleszterinszint gyógyítására, manapság már ritkán írják fel, mivel a nem kívánt mellékhatások esetükben nagyon gyakoriak (30%), különösen az emésztési problémák. Mivel ezek a gyógyszerek nem a vérben szállítódnak (az emésztőrendszerben fejtik ki hatásukat), akkor használjuk őket, amikor az első két csoportba tartozó gyógyszerek nem adhatók (gyerekek, várandós nők), illetve sztatinokkal együtt súlyosan magas koleszterinszint esetén, amikor csak sztatinokkal nem lehet kielégítően csökkenteni a vér koleszterinszintjét.
A gyógyszerek csak akkor hatékonyak, ha azokat rendszeresen szedjük. A koleszterinszintet csökkentő gyógyszereket általában életünk végéig szedni kell. A gyógyszeres kezelés nem sikeres, ha a gyógyszereket csak időszakosan szedjük, illetve nem elég tartósan. Hatékonyságuk még jobban növelhető, ha a gyógyszerek szedése mellett elfogadjuk az egészséges életmód szabályait és ezek szerint élünk.
Milyen legyen a koleszterinszintünk?
Az összkoleszterinszint legyen 5 mmol/l alatt. LDL-koleszterin legyen 3 mmol/l alatt. Trigliceridek mennyisége legyen 1,7 mmol/l alatt. HDL-koleszterin mennyisége legyen férfiak esetében 1 mmol/l felett, míg nőknek 1,3 mmol/l felett.*
Dohányzik?
Szokjon le a dohányzásról és kerülje a dohányfüstös helyeket!
Túlsúlyos?
Testtömeg index = tömeg (kg)/magasság² (m²) Ha az index több mint 25kg/m², fogyásra van szüksége.
Helyesen táplálkozik?
Az ajánlott étrend rostokban gazdag (zöldségek, hüvelyesek stb). Egyen halat, ugyanis sok védő hatású anyagot tartalmaz!
Eleget mozog?
Kiváltképpen megfelelő az aerob típusú testmozgás: gyors séta, úszás, lassú futás, sífutás stb.
Túl sok alkoholt fogyaszt?
A kockázat a naponta elfogyasztott alkohol mennyiségével nő.
Illusztrálta: Bojan Sumrak, Szerzők: Dr. Matija Cevc főorvos Ljubljanai Klinikai Központ; Dr. Mateja Bulc főorvos Ljubljanai Egészségközpont
